HTML

Budapest Hurricanes

Blog egy fiatal feltörekvő amerikai foci csapat mindennapjairól, és mindenről ami érdekelheti őket.

Utolsó kommentek

  • HZsóka: Kedves Pók! Azt gondolom, az nem az "érdekes" kategóriába tartozó tény, hogy három bajnokság alat... (2010.05.22. 08:11) Pók
  • HZsóka: SZAKSZI! Csupán a teljesség kedvéért: a csigolyatörést nem amerikai foci edzés és mérközés közben... (2010.04.30. 11:47) Szakszi
  • Maximilien: "..végül és nem utolsó sorban kiváncsian várom, hogy Bencsics Márk irányítótok mikor kerül a telev... (2010.04.20. 23:50) Múlt és egy kis jövő
  • pc_x: Twitteren érdeklődtek, hogy nem-e lesz-e esetleg valami twitteres visszajelzés, hogy könnyebben le... (2010.04.19. 12:59) Végre újra Ausztriában
  • cápa77: hát krisz a csalódás bennem is nagy hogy sorban válaszoljak -nem is tagadom, hogy a szakadárok edz... (2010.04.19. 09:27) Múlt és egy kis jövő
  • Utolsó 20

Archívum

A csapat blogja

2010.05.19. 09:02 cápa77

Pók

Slézia Bálint vagyok, a.k.a Pók.

1990. október 12- én születtem Budapesten és azóta is itt harmonizálok a környezettel.
 

Felhőtlen gyermekéveimet a Városligeti Áltanos Iskolában töltöttem, majd mikor elegendő tapasztalatot gyűjtöttem, felvételt nyertem(?) a Teleki Blanka Gimnáziumba, ahol most végzek.
 

Az amerikai focival kb. 1,5 éve találkoztam először. Az akkori W2-ben indult a pályafutásom. Egy felemás szezon után kerültem a Juniorok közé majd egy fergeteges edzőtábor és szezon után a Hurricanes-be. Örülök, hogy így alakultak a dolgok.


Egy kisebb kitérő után a WR poszton, találtam meg mai pozíciómat, a Free Safety-t. Méreteim elképzelhető, hogy nem a legideálisabb (197 cm / 79 kg), de mindenki tudja, hogy Pók tesa az bizony Pók tesa. Érdekes, hogy eddig 3 bajnokságot játszottam végig, de még egy sérülésem sem volt.
 

Mivel a többiekkel ellentétben én még viszonylag új vagyok, ezért díszes érempalettám is csak a tavalyi Junior Arannyal büszkélkedik, azonban ez hamarosan változni fog.
 

Kedvenc csapatom, valami rejtett perverzió folytán a St. Louis Rams. Tudom-tudom, divatdrukker vagyok, de most ez van, ezt kell szeretni. Kedvenc játékosom pedig Ray Lewis, meg is próbáltam a régi mezem hátuljára zsírkrétával ráírni, hogy „Luíz”, de lemosta az eső ):
 

Szerencsésnek mondhatom magam, mert eddig jobbnál jobb edzőim voltak. A W2-nél Boda Gábor és Péter Csaba, míg a Hurricanes-ben Sződy Ferenc.
 

Szeretnék produktív tagja lenni a csapatnak, és minden tudásommal azon leszek, hogy ez így is legyen hosszú ideig. Bár még nagyon kevés tapasztalattal rendelkezem, szívesen vállalnék akár edzői feladatokat is a későbbiekben.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hurricanes.blog.hu/api/trackback/id/tr1002014687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HZsóka 2010.05.22. 08:11:47

Kedves Pók!

Azt gondolom, az nem az "érdekes" kategóriába tartozó tény, hogy három bajnokság alatt nem volt sérülésed, hanem annak köszönhető, hogy felkészült játékosként tudod, hogy mikor és mi a dolgod, keményen "dolgozol", ott vagy szinte minden edzésen :o)
süti beállítások módosítása