Először is elnézést a késésért, ezt a bejegyzést tegnapra igértem, de este edzés utánra belustultam.
Egy pár szó a tegnapi edzésről. Zsóka jóvoltából először nyílt lehetősége a srácoknak kipróbálni a fékezőernyővel való futást, hát még van hová fejlődni. Az én jóvoltamból pedig a falembereknek egy bizonyos úthengerhez hasonló valamit kellett tologatniuk oda-vissza a pályán, még ezen is javítunk.
Na és akkor a szombati meccsről (Knights-Thunder). A Knights csapata 90%-ban arra a junior csapatra épült, amelyet a Wolves színeiben már megvertünk. Annak ellenére, hogy az ellenfél nem késztette túl sok erőfeszítésre őket, a csapaton látszott az évek óta tartó kemény és következetes munka. Sajnos a Thunder sem támadásban, sem védekezésben nem mutatott szinte semmit, a védelmük szinte egész mérkőzésen ugyanazt a variációt játszotta.
A hazai csapat (VK) folyamatosan kézben tartva a mérkőzést, 65-35 százalékban passzolt, és futott. Passzaiknál rendszeresen voltak olyan felállások, amik ugyan eltértek az alap sémáktól de véleményem szerint, egy jó defense hívással könnyedén levédekezhetőek lettek volna. Mivel a Thunder ezt nem volt képes kivitelezni, így egy pillanatig nem volt kérdés a Knights győzelme. A végeredmény (35-0) a 3. negyedben alakult ki, innentől már az óra is pörgött.
Mindenképpen meg kell említenem a csapat (VK) nose tackle-jét aki annak ellenére, hogy rengeteg double-team blokkot kapott végig kimagasló teljesítményt nyújtott, és folyamatos nyomás alá helyezte, mind az ellen irányítóját, mind a futókat.
Az előző post-ban igértem, hogy tanulság is lessz. Nos a két mérkőzést (GyS-AT, VK-AT) összehasonlítva, én azt a következtetést vontam le, hogy a legnagyobb lemaradása a magyar csapatoknak a sebességben van. Ezért tűnik a játék sokkal élvezhetőbbnek odakint, és ezért ezt a hátrányt kell feltétlenül mihamarabb ledolgoznunk.
Ezen a hétvégén két még sosem látott csapat mérkőzésére megyünk, szerencsére újra a Ravelinre.
Április 24. 14:00 Vienna Warlords-Gmunder Rams
Utolsó kommentek