Szaksz Gábor vagyok, legtöbben Szakszi néven ismernek. 1991. július 7. napja óta boldogítom Budapestet, itt élek és tanulok jelenleg is, idén érettségizem a Németh László Gimnáziumban.
A foci mellett sok más sporttal is megismerkedtem, azonban komolyabban csak Thai Boxszal foglalkoztam. Egy 2006-os komoly verés után szülői unszolásra egy kevésbé veszélyes és agresszív J sport után kellett néznem, ekkor kezdtem el a Budapest Wolves rookie képzésére járni Erkel Zoltán cimborámmal. A képzés utáni válogatáson mindketten túljutottunk, és így kerültünk Kovács Zsolt kezei közé. Az első két évben CB-ként edzettem, bár a második évben már játszottam egy-két meccsen irányítót is. A mindenki számára emlékezetes innsbrucki győzelemkor elszakadt egy szalag a térdemben, emiatt a következő szezonban a csapathoz csak az edzőtáborban tudtam csatlakozni, ahol már irányítónak edzettem. További és folyamatos térdproblémák miatt azonban csak a fontosabb meccseken tudtam pályára lépni, ami sajnos mindössze egy magyar bajnoki címhez volt elég.
Viszonylag korai játékosként én is büszkélkedhetek 3 magyar arannyal, egy-egy osztrák arany- és bronzéremmel, és pár csapaton belüli kitüntetéssel, úgy, mint „év újoncjátékosa” vagy „év irányítója”.
Rendszeres sérüléseim következtében gyakran emlegetnek a csapat kriplijeként, jelenleg is sérült-listán vagyok egy csigolyatöréssel. Kis szünet után remélhetőleg újra 100%-osan állhatok egy igazi csapat élére, és ölthetem magamra újra a 24-es számot, melyet kezdetektől fogva viselek.
Elég jó irányító vagyok, leszámítva, hogy nem tudok dobni és védelmet olvasni, nem bírom a nyomást, egyetlen playt sem tudok fejből, nem látom át a pályát, valamint lassú, sérülékeny és alacsony vagyok.
A lehető legtovább szeretném űzni focis pályafutásom, mert ez a világ legjobb sportja, és nagyon jó a seggem a nadrágban. Másik életemben a BME-n akarom folytatni tanulmányaimat, és épületgépészettel akarok majd foglalkozni. Lobbanékony természetem ellenére barátságos és humoros ember vagyok, ezért szeretnek edzőim és csapattársaim, akiket szintúgy én is egytől-egyig szeretek. Kivéve a vegetáriánust. Őt utálom.
Utolsó kommentek